Dalszövegek

December

(Kovács András Ferenc)

Puhán csapongó hópihék,
száguldozó csöpp csillagok,
ti fedjetek be engemet -
szánkómmal újra itt vagyok!

Füles sapkámon illatoz,
viháncol tágas ég hava,
bolyhos bundámon száz pehely
pusmog: "Ne menjél még haza. . . "

Kuszán kavargó hópihék -
fehér zenétek hallja tán,
ha néha roppan, hócipőm
hunyorgó utcák hajlatán?

Havat szitál a lámpafény,
pilinkél már a villany is
szobámból át a függönyön -
pislogva hív a kis hamis . . .

Puhán csapongó hópihék,
takarjatok be, itt vagyok -
a kékes este fátyolán
pelyheznek fázós csillagok.

Gyermekek és madarak

(Kovács András Ferenc)

Csuszka, fakusz, geze, sárga csicsörke
Csőrt csücsörítve csicsergi ki körbe:

Hallod-e, te Ferikó?
Szól a fekete rigó!
Hallod-e, te Terike?
Dalol a kenderike!
Te Terike, te Ferikó,
mit mond a fekete rigó?
Te Ferikó, te Terike,
hova csal a kenderike?

Rétre ki, rétre ki, játszani jót!
Kémleli Ilka, Renáta, Mihók:
zeng-e pacsirta, poszáta, pirók?
Játszani, végre ki, rétre ki, fel!
Pisti fülelgeti, Évi figyel:
zeng-e a zöldike, réti pityer?

Szellő

(Simkó Tibor)

Fűszálak, kőszálak cikcakkján kószálok,
harmattól nem fázom, ringy-rongyom nem rázom;

De ha kikeleti langy ködben
egy puha pihe rám röppen,
van ott tánc és vigalom,
égvilággá dalolom
tilili-dalom:

Tilili-dalom, hejj!
Tilili-dalom.
Tilili-dalom, hejj!
Tilili-dalom.

Holnapután délután
elszállok a szél után!

Gyöngyöző

(Simkó Tibor)

Gyöngyike, Gyöngyike, gyöngyvirág,
csöng csoda csöndben a zöld világ,
csermely igér pihe tánc-habot,
pinty fütyörészi a dallamot.

Gyöngyike, Gyöngyike, új füvön
csillog a harmat, a gyöngyvizű;
hersen az ág boga zsendülőn,
nőjön a körte, a mézizű.

Gyöngyike, Gyöngyike, gyöngyharang,
búvik a földbe a napkorong,
szemben arany telihold kering,
s már csupa csillag az ég megint.